A szenzációsnak tűnő bejelentés értékét egyfelől erősítik az üzletemberből lett politikus beszervezését érintő korábbi értesülések, másfelől viszont gyengítik, hogy az ügynökvádat megfogalmazó Alnur Muszajev néhány évvel korábban még nem volt ennyire biztos a dolgában.
Most nem ez a legfontosabb – mondják, de Elon Musk elég jól járhat, ha nála lesznek kénytelenek tölteni a pórul jártak.
500 aláírásra van szükség ahhoz, hogy a kanadai parlament alsóháza tárgyaljon róla – jelenleg már több, mint 160 ezren írták alá.
Három éve tart az Ukrajna elleni orosz invázió. Bár a megtámadott nemzet több okból is legnehezebb napjait éli, még nem vesztette el a háborút, és egy diadalt már senki sem vehet el tőle: ha olyan tűzszünettel ért volna véget a háború, amilyet például az Orbán-kormány sürgetett éveken át, Ukrajna egyik fele orosz kézen lenne, a másikat pedig egy Moszkva-barát bábkormány irányítaná.
Hétfőtől a dolgozók nagy részét fizetett szabadságra küldik, sokan már nem is fognak munkába újra állni.
Korábban a rendőrségnél és a titkosszolgálatoknál dolgozott, az utóbbi időben azonban podcasterként lett ismert, jól menő műsorát viszont hajlandó feladni az új hivatása érdekében.
Trump és rokonsága évek óta üzleti lehetőségként tekint a Közel-Keletre. Ebbe a törekvésbe illeszkedik a gázai ingatlanfejlesztés bizarr terve.
A Spiegel Putyin washingtoni beépített embereiről ír, a Süddeutsche Zeitung a techguruk pálfordulásáról, az Independent arról, hogyan lehet legyűrni az AfD-t. Válogatásunk a világlapok írásaiból.
Mi történik Amerikában, és miért ment bele az ország abba a vad kalandba, amit a másik Trump-elnökség hoz magával? Miért nem értjük az amerikaiakat, és az alapvető különbségek ellenére hogyan történhetett meg velük ugyanaz, mint a magyarokkal? Mi tette alkalmassá Trumpot arra, hogy túlélje a lehetetlent, és miben más ő, mint bármelyik elődje? Simó Györggyel és Wahorn Andrással beszélgettünk a HVG Címlapsztoriban.
Ám ha Amerika immár ellenség, akkor az európai vezetőknek többé nem kell törődniük azzal, hogy tetszik-e Uncle Samnek, amit csinálnak – fejti ki Stephen Walt.
Az amerikai elnök nem áll meg, még tovább zsugorítaná a kormányzatot.
Csillagos ötöst adott az amerikai elnök első, hivatalban töltött hónapjára.
Az amerikai vezető nem engedheti meg magának, hogy lyukra fusson, mert ha békediktátum sül ki az egészből, akkor ő pont olyan gyengének látszik, mintha egyáltalán nem sikerülne megállapodnia – írja a lap főszerkesztője.
Nemzetközi lapszemle: válogatásunk a világlapok írásaiból.
„Mindenkinek van rokona, közeli ismerőse a fronton. Mindenki sirat valakit: családtagot, barátot, munkatársat vagy tanítványt.” A decemberben Ukrajnában megtartott magyar-ukrán történészkonferencia főszervezője, Stark Tamás történész a háború kirobbanásának harmadik évfordulója alkalmából.
Jordan Bardella a CPAC-en mondott volna beszédet, de Trump volt tanácsadójának náci ideológiára utaló mozdulata után inkább lemondta azt.
Az amerikai elnök szerint az ukrán elnök eddig rosszul tárgyalt, ezért nem hívták meg a szaúdi találkozóra sem.
Trump első elnöki hónapjában a legrosszabb forgatókönyv vált valóra: felforgatja az amerikai kormányzatot, és olyan vehemenciával külpolitizál, amitől mindenki tartott. Európának azonban nagyon gyorsan észhez kellene térnie, és kezébe vennie az irányítást, mert a régi világ már nem fog visszatérni, és még az is előfordulhat, hogy teljesen magára marad – ez volt a témája a HVG Címlapsztori rendezvényének, ahol Yaro Patrice külpolitikai szakértő és Csizmazia Gábor, az NKE adjunktusa volt a vendégünk.
Az „argentin Trump”, Javier Milei ajándékozta meg a milliárdost az egyedi szerszámmal, amelynek úgy örült, mint egy kisgyerek.
Európa félreértette volna J. D. Vance-t? Bosszúhadjárat folyik a volt brazil elnök ellen? És mi lesz Európával Trump után? Válogatásunk a világlapok írásaiból.
